Idegenek a kertemben- Online megtekinthető filmek

Ezen az oldalon a jelenleg az Idegenek a kertemben migrációs filmgyűjtemény filmjei kerültek kilistázásra. A lista folyamatosan bővül, ezért (is) érdemes gyakran felkeresnie az Idegenek a kertemben honlapot. A frissülő filmjeinkről hírleveleinkből is értesülhet.

A filmek a regisztrációt / belépést követően a DocuArt Online rendszerén keresztül tekinthetőek meg.

Módszertani kézikönyv a filmek használatához (PDF - 2,5 mb)

Csempelevél 2007 (23')

A Lisszabonban játszódó film Nober Sanders filmlevele, amelynek segítségével megpróbálja felvenni a kapcsolatot távoli családjával. A személyes hangvételű vallomás során a néző sok mindent megtudhat az emigráció és az új környezetbe való beilleszkedés lélektanáról. Bár Nober „mást akart”, végül megtanulta a portugál csempe, az azulejo festésének művészetét, amellyel mind a mai napig a kenyerét keresi. Ahogy Nober története, úgy a csempefestészet stíluskavalkádja is a kultúrák egymással való kapcsolatáról és egymásra hatásáról szól. A portugál azulejot kezdetektől külső behatások érték, a spanyol, kínai, holland, arab, indiai, brazil és afrikai motívumok nemzeti művészetbe ágyazódásából jött létre az a sajátos forma és motívum rendszer, amelyre a mai Portugália méltán büszke. Persze Nobertet ennél sokkal személyesebb és hétköznapibb gondok foglalkoztatják, miközben festi a csempéket, egyiket a másik után…

Feszt Judit,Somogyvári Gergő,

Ének és tánc 2006 (75')

Az énekes Tatiana Miranda és a táncos Ligia Luna ahhoz a nicaraguai nemzedékhez tartozik tartozik, amelynek tagjait az 1979-es sandinista forradalom után Kelet-Európába küldtek tanulni. Hazájuk kulturális fejlődésének, felvirágoztatásának reményében nekivágtak a „nagyvilágnak” Berlinbe és Kijevbe mentek. Ám mire a 90-es évek elején visszatértek Nicaraguába, nem csak a hidegháború utáni Európa alakult át: az egy évtizedes polgárháború és kudarcba fulladt forradalom utáni Nicaragua jövője is egyre bizonytalanabbá vált. Ének és a tánc segítségével mesélnek elveszett álmokról, az idegen országban leélt életről és a honvágyról egy sosem létezett ország után.

Prinzler Hannah,

Én is magyar vagyok 2002 (54')

Magyarországon élni külföldiként, ez „bárkivel” előfordulhat. De vajon ez a „bárki” miért itt keresi a boldogulást, miért akar itt állampolgárságot? – ezt a kérdést tettük fel külföldieknek. Nem akartak nyilatkozni, nem akartak szerepelni, de egy örmény művész, harmonikás kötélnek állt. Gyakorol, dolgozik, vizsgázik, mesél – erről szól a film.

Szepesi Gábor,

Én is olyan vagyok, mint te! 2004 (29')

Milyen érzés fiatalként egy olyan országban, amely az embernek sajátja is, meg nem is? Milyen lehet egyszerre két világban élni, és miért kerülhet az ember olykor bajba csupán emiatt? A film főszereplői egy Blackheadz nevű iskolai csapat tagjai, olyan diákok, akik elhatározták, hogy megpróbálnak javítani a svédek és a bevándorlók viszonyán, ennek érdekében saját tapasztalataik és emlékeik alapján kidolgoznak egy színpadi előadást. A közös munka során többen olyan történeteket is elmesélnek, amit eddig még nem osztottak meg senkivel.

Meiton Kristina,Sternö Linda,

Ez én vagyok! 2005 (104')

D-Flame tizenhat évesen elhagyta anyját és intézetbe költözött, hogy kitanulja a ganxta-szakma fogásait. Mamadee tízéves volt, amikor a vasfüggöny leomlott - és ezzel együtt a vörös úttörősála és gyerekkori álmai is szertefoszlottak. Adé tizenöt volt, mikor apját meggyilkolták, és Nigériából Németországba költözött. Mind a hárman fekete apukák német gyermekeiként nőttek fel, apjuk nélkül. Először akkor találkoztak, amikor három német fiatal egy parkban meggyilkolt egy fekete férfit, és ez összehozta a legismertebb afro-német zenészeket egy "Brothers Keepers", azaz „Testvérek őrzői” elnevezésű projekt-együttesbe. Ez a film Flame, Mamadee, Adé és a Testvérek őrzőinek története. A zene erejéről és az egységben felemelt hang öröméről beszél D-Flame, Adé Bantu, Mamadee és Xavier Naidoo szereplésével.

Halfar Sven,

Lépésről lépésre 2007 (39')

Pape Assane hivatásos táncos Szenegálból. Kilenc éve él és dolgozik Hollandiában, és az az álma, hogy kizárólag táncból tarthassa fenn magát. Fatou nevű barátnőjével lépésről lépésre dolgozza ki karrier-tervét Táncelőadásaiban Pape Assane a közönség számára Afrikát képviseli, és ezt ügyesen saját javára is fordítja. Leteszi a holland honosítási vizsgát, táncórákat ad, megbirkózik a holland adórendszerrel, focizik, és közben Fatou állapotos lesz. Pape Assane szakmai és emberi döntésekre kényszerül.

Taal Julia,

Neukölln Unlimited (96')

A Berlin közismert negyedében, Neukölln-ben élő 3 libanoni testvér, Hassan, Lial és Maradona sikeres táncosok és zenészek, ám családjukat az a veszély fenyegeti, hogy deportálják őket Németországból. A tinédzserek elhatározzák, hogy tehetségüket próbálják meg felhasználni, hogy megmentsék és összetartsák családjukat. A nagy nyomás azonban megterheli családi kapcsolataikat, a sikerig vezető út pedig hosszúnak és küzdelmesnek bizonyul. Lial és Hassan között konfliktus bontakozik ki, hogy ki közülük a kenyérkereső, Maradona bajba kerül és kirúgják az iskolából. Őrlődve a két idősebb testvér ambiciózus életstílusa és a barátok utcai életvitele között, a motiváció és a rezignáció útvesztőjébe keveredik. Amikor azonban Maradonát behívják egy TV műsor szereplőválogatására, felcsillan a remény. Vajon megnyerheti-e a 100.000 euró főnyereményt, ezzel garantálva a család jövőjét Németországban? Ez a film három fiatal történetét meséli el, akik élete szorosan összefonódott Berlin sokrétű kulturális szövetével; harcukat azért a jogért, hogy abban az országban maradhassanak, ahol születtek.

Ratsch Dietmar,
1
Rossz felhasználónév vagy jelszó.
DocuArt mozi online
DocuArt mozi online
DocuArt mozi online
DocuArt mozi online
Bejelentkezés